Az utóbbi időszakban nem csak a posztok, hanem a futások is elmaradtak. Az edzéstervem 5. hetén fellépett nálam az év végi fáradtsággal egy enyhe motiválatlanság, továbbá azt vettem észre, hogy elkezdtem partizánkodni és már köze nincs az edzéstervnek ahhoz, amit csinálok. A hét utolsó napján csúcsosodott ez az egész ki, így aznap futás helyett inkább elmentem úszni és szaunázni egyet, végig a futás járt az eszemben, végül arra jutottam, hogy kihagyok egy kicsit, megpróbálom kiéheztetni magam, a függőség úgysem engedi majd, hogy sokáig lazsáljak. Megfogadtam, hogy 1 hetet mindenképp kihagyok, aztán majd meglátom. Jól telt a hét, pihentem, elvoltam, kicsit regenerálódtam, de éreztem, hogy már hiányzik a futás. Kedden neki is indultam, azt hittem, hogy egy kis pihi majd jó hatással lesz rám, de ez nem így volt sajnos, nagyon szenvedtem, végül 14 kilit mentem. Utána jött egy 11 kili, amit harmadolósra szerettem volna, a gyors harmad egyszerűen nem ment, hiába erőltettem nem tudtam begyorsulni, tiszta szenvedés volt az egész. Hétvégére terveztem egy hosszabb futást, kicsit pesszimista voltam, gondoltam is, hogy nem megyek messzire hogy ha nem bírom könnyen haza tudjak menni. Aztán vasárnap reggel mégis úgy döntöttem, hogy elmegyek a Margit-szigetre majd hazafelé beugrok a Citadellára.

Lassú tempót terveztem az elején mégsem sikerült ezt betartani, mindig 5 perc közelében volt a tempóm hiába vettem vissza, nem értettem, hogy mi történik, hiszen hét közben erőltetve sem ment ez a tempó. Sütött a nap, frissnek éreztem a levegőt, úgy voltam vele, hogy most ezen nem akadok fent, megyek ahogy jól esik. Nagyjából maradt ez a tempó egészen a szigetig. Furcsa dolog történt ott, a cipőm elkezdte nyomni a „bütykömet”, korábban is volt ott vízhólyag, egyre kényelmetlenebb lett. Nagyon idegesített, mert ezen kívül nagyon jól éreztem magam, rég volt már ilyen jó futásom, de éreztem, hogy a Citadella már nem fog beleférni, sőt, örülök ha haza tudom vonszolni magam. Végül sikerült megoldani a dolgot, párszor megálltam megigazítani a zoknim, az segített. Nem tudom mi okozhatta ezt a problémát, lehet, hogy a zokni, mindenesetre más cipővel nem volt ilyen gondom, ezzel meg gyakrabban előfordul és eléggé érzékeny lett az a terület a lábamon.

Ezzel a héttel különösebben nem volt problémám, de még mindig nem érzem magam kellően motiváltnak és kipihentnek. Év végére rám jött egy általános fáradtság, remélem az ünnepek közti szabival ez majd elmúlik, mindesetre elkezdek vitaminokat szedni, rám fér. Ezt a hónapot lazára veszem, nem vonom meg magamtól a futást, de nem fogom a kiliket hajkurászni. A hátralévő 2 hétben olyan 60 kilit tervezek még, a 2 ünnep között pedig tervben van Pannonfunkkal egy HHH futás, amire már nagyon rég vágyom, arról tuti lesz valami beszámoló.