Ennyire futja

5 futó, ki tapasztaltabb, ki kevésbé, nekivág az ultrabalaton 212 kilométeres távjának. A blogban szeretnénk naplózni és megosztani a felkészülésünket, majd később tapasztalatainkat.

Friss topikok

  • nemethandrea6: Szia! Most találtam a cikkedre. Hasonló tünetekkel, hasonló helyzetben vagyok... Magam keresem a m... (2021.02.17. 08:21) Vertigo
  • pantomimes: @bencsikp: én is mennék jövőre, persze jövő év elején legyen nagy a lelkesedés!! Én most úgy látom... (2016.06.03. 08:10) Az én ultrabalatonom
  • bencsikp: Azt gondoltam, hogy ha nem írom meg gyorsan, újra hónapokat csúszna vagy el is maradna. De kit is ... (2016.05.31. 10:57) Minden nehézség ellenére: UB 2016
  • bencsikp: Alakul ez! Csak így tovább! (2016.04.22. 21:39) 100
  • bencsikp: Köszi! Kicsit stresszes is volt, folyton azt számolgattam, hogy hány nap vagy hány kili hátrányban... (2015.06.04. 12:59) 2014-ben 2014 km-t futottam...

Vertigo

2013.01.28. 10:03 - pantomimes

A címben szereplő szó azt jelenti „szédülés”. 10 évvel ezelőtt általában én kerestem ezt az állapotot, most, az elmúlt 3 hónap tapasztalatai alapján sosem akarom többé érezni, de inkább kezdjük az elejétől.

Októberben sikerült teljesítenem életem első maratonját, utána nem járt át az a büszkeség, amire számítottam, egy pipa került a dolog mellé, de sokszor kellett emlékeztetnem magamat arra, hogy azért ez nagy dolog volt. A fejemben sokszor járt az, hogy majd a következőt hogyan kellene, most már jobban látom mit is jelent egy ilyen verseny, talán így a felkészülést is jobban meg tudom tervezni. A futás utáni napokban néha furcsán éreztem magam, érdekes módon legtöbbször amikor a munkahelyemen ebédelni mentünk, kicsit úgy éreztem, hogy miután leültem nem biztos, hogy fel tudok állni, mintha csak egy kis hajszál választana el attól, hogy elveszítsem az eszméletem, valami pszichés dologra gondoltam, mert eközben ha erőt vettem magamon simán felálltam és semmi gond nem volt. Nem foglalkoztam ezzel a dologgal, betudtam annak, hogy a szervezetemből sokat kivett a futás, aztán elkezdett romlani a helyzet és egy kosár edzés után beállt ez az érzés állandóra, tehát egész nap jelen volt, mindegy, hogy ülök, állok, vagy éppen fekszek. Nehéz elmondani milyen érzés volt, bizonytalanságérzet, a szédülést erős kifejezésnek tartanám, ez az érzés hullámzó volt a nap folyamán, de azt nem tudtam megmondani, hogy mitől jobb, mitől rosszabb.

Természetesen elmentem orvoshoz, ott elirányítottak ezer helyre, mivel a szédülés egy nagyon nehezen megfogható dolog, sok kiváltó oka lehet. Most nem mennék bele, hogy ha TB alapon próbálkoztam volna megoldani ezt a problémát, akkor most hol tartanék (valószínűleg sehol), szerencsére aránylag hamar kizártunk pár dolgot és nagyon úgy nézett ki (vagyis ebben még most sem vagyok biztos), hogy a nyaki csigolyáim körül keresendő a probléma. A lényeg az, hogy mivel van egy rossz tartásom, ezért a nyaki csigolyáim nem állnak jó pozícióban, kicsit előrébb tolódtak és nem olyan ívesen helyezkednek el, ahogy kellene, emiatt a vállamban lévő szalagok megnyúltak, elgyengültek, folyamatos görcsben vannak, ami egyébként a szédülés mellett még jellemző tünetem volt. Beszélgettem a gyógytornásszal és ő is megerősített abban, hogy ezek az elváltozások önmagukban nem okoznának nagy problémát, 10-ből 5 embernek tuti van ilyen, azonban én ezzel a testtartással terhelem futás közben magam elég komolyan. Igen, ott abban a pillanatban úgy éreztem összeáll a kép, hiszen korábban futás közben voltak megmagyarázhatatlan váll görcseim, minden alátámasztja a teóriát. Ekkor már kicsit nyugodtabb voltam, hiszen sikerült azonosítani a probléma forrást, a kiút nem egyszerű és nem rövid. Gyógytornáznom kell, ami legfőképpen nyújtásokból, a lapocka alján található izmok és a nyaknál található izmok erősítéséből áll. Azt mondhatom, hogy november végétől már jól vagyok, volt, hogy éreztem furcsán magam, de tudtam mihez kötni a dolgot, természetesen a munkahelyen sokat volt egy pozícióban a fejem, erre figyelni kell.

Szeretnék beszámolni arról, hogy a sport ebben az időszakban milyen szerepet játszott. Nagyon furcsa tapasztalataim voltak eleinte, a futás vegyes dolgokat eredményezett, volt, hogy jobban éreztem magam tőle, volt, hogy rosszabbul, érdekes módon ha nem csináltam semmit, akkor folyamatosan javult az állapotom. Egy ilyen 2 hetes pihenő után visszamentem egy kosár edzésre és bumm, azonnal visszajött a rosszullét nagy intenzitással, ezt máig nem értem,  a kosár vajon miért okozza ezt? Tény, hogy megterhelő a nyaknak, szerintem valamit nagyon rosszul csinálok. Ezek a tapasztalatok mind november eleje környékéről származnak, úgy döntöttem és a gyógytornász is azt javasolta, hogy pihenjek, ne erőltessem, csináljam a tornát és majd januárban esetleg megpróbálhatom a futást.

Eljött január, sőt, gyakorlatilag annyira ki voltam éhezve, hogy január elsején elmentem futni, nem bírtam már tovább. Több dologra kellett figyelnem, egyrészt nagyon óvatosan, rövid távval, lassan kell kezdenem, nekem ez a taktika sérülés után is bevált, sőt, gyakorlatilag az élet sok területén lehet alkalmazni, egy biztos alapot kell építeni, ami már megy, arra mindig tudok építeni. A gyógytornász tanácsai jártak a fejemben, mindig nézzek előre, ez a legfontosabb, sokszor néztem lefelé futás közben, nem értem miért. A helyes tartással szinkronban a lapockáimat kicsit közelítsem, vállak le, nyak kicsit hátra, mindezt nem görcsösen (haha), így kicsit tehermentesíteni tudom a nyakam és a vállaim. Nem volt könnyű, ezt a tartást csak görcsösen tudtam megcsinálni, ami még mindig jobb, mint amit eddig csináltam, de még nem tökéletes.

 130128_map.PNG

130128_stat.PNGÉrdekes módon a vállam fáradt el a futás végére, persze nem csoda, még most sem tudom pontosan, hogy hogyan is kell azt csinálni, amit a gyógytornász javasolt, persze a normál testtartás nekem most egy erőltetett pozíció, remélem idővel majd alakul ez, mindenesetre a tervezett 80 kilit 2 híján már teljesítettem és jól vagyok, bár néha még óvatosságra int a szervezetem, ennek ellenére optimista vagyok, nehéz, mert türelmesnek kell lennem és sikernek kel megélnem olyan teljesítményeket, mint egy kezdő futó, a hónap végére tudtam 10 kilit egyben lefutni és a vállam jelezte, hogy talán ez még sok volt, nehéz ezt feldolgozni, októberben maratont futottam és most valahogy olyan idegennek hat az az élmény, mintha nem én lettem volna ott, remélem ez idővel elmúlik, valamiért mindig mélypontra kerülök egy sérülésnél, úgy érzem soha nem tudom majd azt, amit korábban.

Alapvetően ez az egész felforgatja a hozzáállásomat az idei évhez, az UB-t mindenképpen szeretném a többiekkel teljesíteni és úgy gondolom ez reális is lehet még akkor is ha óvatosan emelem magamnak a lécet addig, minden más versenyt opcionálisnak érzek most, örülök, hogy tudok futni különösebb problémák nélkül, a kosár, ami nagy szerelem lett tavaly nem tudom hogyan fog visszatérni az életembe, őszintén szólva félek tőle, attól, hogy megint szédülni fogok és egyelőre nem tudom, hogy kosarazás közben hogyan tudok koncentrálni a tartásomra, erre egyszerűen ott nincs idő. Majd mindent szép sorjában, türelem, türelem.

A bejegyzés trackback címe:

https://ennyirefutja.blog.hu/api/trackback/id/tr705047891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sekiwake · http://ennyirefutja.blog.hu 2013.01.28. 11:22:41

Sajnos ismerem ezt az óvatos újrakezdés érzést én is. Sok türelmet kívánok hozzá, tudom, hogy sikerülni fog!
Saját tapasztalatom az, hogy igazán az a nehézség, ha már elmúlt a kellemetlen tünet akkor is fenn kell tartani az azt megelőző gyakorlatokat, pl. gyógytornát. Olyankor, ha már minden rendben, hajlamos az ember lazábban venni ezeket.

pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2013.01.28. 11:26:53

@Sekiwake: Köszi. Igen, a gyógytornát tényleg be kell építenem a napi rutinba, ez van, kezdem mondjuk megszokni. Érdekes, hogy egyelőre nem érzek nagy változást bár egész nap figyelek a tartásomra, remélem azért 1-2 hónap múlva lesz eredmény ha megyek kontroll vizsgálatra.

csiripiszli12 · http://kedvesazelet.blog.hu/ 2013.01.28. 11:33:17

Nehéz lehet, legyél tényleg nagyon óvatos!
A kosárról az jutott eszembe, hogy nem lehet, hogy a gyors játék velejárói (gyorsan változó testhelyzetek, a fej és ezzel az egyensúlyozószerv gyors helyzetváltoztatásai, illetve a gyorsan változó vizuális környezet) okoznak inkább szédülést, nem annyira a testtartás? Lehet, hogy ezeket már kizártátok a korábbi vizsgálatok alatt, nem tudom, de én hirtelen erre gondolok.

azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2013.01.28. 11:43:34

Sok kitartást kívánok, baromi nehéz lehet. Én türelmetlen vagyok és nagyon ki tudnak készíteni a sérülések. Nagyon tetszik a te hozzáállásod. Biztos valami oka van annak, ha így jelez a szervezet, tehát érdemes odafigyelni rá (nekem nagyon nehezen megy).

pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2013.01.28. 14:02:38

@azilinha: Köszi! Én is nagyon türelmetlen vagyok általában, így még nehezebb, az a baj az ilyen típusú dolgokkal, hogy nehéz megfogni mi, hogyan befolyásolja, egy húzódásnál tudja az ember nagyjából legalább, hogy mire számíthat időben, mi az ami használ, mi árt.

Nekem az a tanulság ebből, hogy oda kell magunkra figyelni, tudtam én, hogy rossz a tartásom, de nem foglalkoztam vele és meg is bosszulta magát, nem szabad idáig húzni.

pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2013.01.28. 14:08:25

@csiripiszli12: igazad van a kosárral kapcsolatban, tényleg y gyors helyváltoztatásoknál éreztem, de alapvetően az egyensúly szervemmel, mint olyannal nem volt probléma, inkább azt gondolom, hogy nyaki gondjaim lehettek hatással erre a szervre (vérkeringés, idegek) és talán ez okozta ezt, de a reumatológus mindig hozzátette, hogy ezek nyilván valamilyen szinten feltételezések, valahogy mindig meghagyta a kiskaput másnak, bár szinte minden helyen voltam vizsgálaton, ahol kellett lennem, még egyedül az agyi MRI van hátra, oda februárra van időpontom (mondanom sem kell, hogy ezt az időpontot októberben foglaltam). Szóval végülis az egyensúlyommal lehetett a baj, de a baj forrása nem ott volt, valahogy így fogalmaznám meg :)

bencsikp · http://ennyirefutja.blog.hu 2013.01.28. 15:53:27

Jobbulást, mi több, gyógyulást kívánok! A gyógytorna sokat segít, tavaly én is rászorultam. Óvatosan terheld magad.

2013.01.30. 03:49:48

Gratulálok a megfontolt, mértékletes terhelésnövelésért!
Nagy lelkierő kellhet ehhez!
Gyógytorna nagyon hasznos, biztatlak, ne hagyd abba!

(az úszás is nagyon nagy királyság, dottore nem ajánlotta?)

pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2013.01.30. 11:03:38

@bencsikp: Köszönöm a jókívánságokat.

@saaby.: Köszi! Az úszásról beszélgettünk, alapvetően a hátúszás jó lenne, vagy esetleg a gyors, a mell nem a görcsösebb tartás miatt (illetve itt attól is függ ki hogyan úszik) sajnos mellúszásban vagyok otthon, gondolkodom, hogy majd a hátat is megpróbálom, de egyelőre nem erőltetem.

nemethandrea6 2021.02.17. 08:21:52

Szia! Most találtam a cikkedre. Hasonló tünetekkel, hasonló helyzetben vagyok... Magam keresem a megoldást, az.orvosok meglehetősen egyedül hagynak, a "hogyan tovább?" döntésben. Ha esetleg van tanácsod, szívesen meghallgatnám. Bár látom, jó régen született a bejegyzés.
süti beállítások módosítása