Júliusban csatlakoztam DK első sprotsdirect-es rendeléséhez (akkor még nem volt ennyire híres, de a blog-ja már jól pörgött), és rendeltem egy akciós Nike vízlepergető futódzsekit és egy fejlámpát.  

Korábban mindössze kétszer futottam fejlámpával, mindkétszer Sekiwake jóvoltából: először ez első közös szegedi futásunkon, amire a februári időpont miatt sötétben került sor, másodszor pedig az UB éjszakai szakaszán. Az első alkalommal nem sokat használtuk a lámpát, mert gyönyörű, tiszta csillagfényes téli este volt, az aszfalt a gáton pedig jó minőségű, ezért csak rövid szakaszokon kapcsoltuk be.
Az UB már izgalmasabb volt, ugyanis ott úgy jött ki a lépés, hogy az enyém lett az első éjszakai  szakasz, és végig Sekiwake (jobbik) fejlámpájával futottam (nem lehetett valami kellemes a váltóponton magára öltenie a sz@rrá izzadt lámpát - brrrr). Nagyon jó lámpa, könnyű de erős a fénye – nagyon nagy segítség volt a sötétben. Akkor határoztam el, hogy magam is beszerzek egy fejlámpát, egy alapmodellt, hiszen nem túl sokszor van szükségem rá.
Kapóra jött DK rendelése, átböngészetem a sportsdirect oldalait fejlámpák után, így találtam rá a címben említett Karrimor termékre.

Árban nagyon vonzó volt (8 font), ezért rászántam magam, hogy anélkül vegyem meg, hogy előtte a kezembe vettem volna. A gyártó ajánlása szerint kitűnő választás kempingezéshez, kültéri tevékenységekhez, vészhelyzetekben vagy egyszerűen a ház körül munkáknál. Sajnos a futást nem említették konkrétan, igaz az is kültéri tevékenységnek tekinthető. Volt hát némi rizikója a vételnek (a fényképek egyébként bíztatóak voltak). 

DK nagyon korrekten menedzselt a rendelést: Google docs tervezés és a csomag követéséhez szükséges linket is megkaptuk. Egy ideig úgy nézett ki, elakadt valahol (vagy elveszett a csatornában), és már éppen kezdtünk kétségbe esni, amikor mégis megérkezett a csomag. Persze ekkor már a jólmegérdemelt nyaralásunat töltöttük a Balatonon, így csak pár nap késéssel tudtam átvenni a cuccot. Az első (és szerencsétlen módon az eddigi egyetlen) tesztre is Zamárdin került sor, pedig a múlt vasárnapi „Láss, ne csak nézz” futáson pompás alkalom adódott volna. Sajnos ott az utolsó pillanatban balga fejjel úgy döntöttem, nem viszem magammal a lámpát, pedig jól elfért volna a Nike dzseki zsebében.

A lámpába három vékony ceruzaelem (AAA) való, az első garnitúrát a csomagolás már tartalmazta. A „használati utasítás” szerint két üzemmódja van: 4 LEDes és 2 LEDes: az előzőben 35, a takarékos üzemmódban pedig 70 óra üzemidővel. A LEDek elé egy vörös szűrőt is le lehet húzni, ennek valamiféle „night vision” szerepe van, de nem sikerült rájönni ez mire jó, mert ezzel együtt már alig látszik a fénye.

Vicces, hogy ezek után a lámpának igazából másik három féle üzemmódja van: mindig mind a 4 LED világít, de van egy erős, egy halványabb és egy villogó üzemmód. Gondolom legyártottak egy csomó papírt hozzá, aztán közben fejlesztették az elektronikát, de a régi papírt nem akarták kidobni. Végtére is majdnem ugyanazt tudja, csak jobban. A LEDek fénye közepesen erős, viszont nem túl széles körben világít, így a perifériás látást nem „támogatja”, arra kell fordítani a fejet, amerre éppen meg akarunk nézni valamit.
A fejpántja rugalmas szalag, jó minőségű, és jól állítható – nincs vele gond. A lámpa dőlésszöge állítható, ami egyrészt jó, mert be lehet állítani, mennyire világítson előre, másrészről nem annyira jó, mert nem csak a LED sor, hanem az egész lámpatest dől meg. Futás közben ezért az egész lámpa beleng és kicsit kellemetlen érzést kelt. A zavaró belengés miatt nem tudom ajánlani rendszeres használathoz, ahhoz túl kényelmetlen. Túrázáshoz és valószínűleg bringázáshoz is tökéletes választás lehet, és számomra, mivel évente csak kevésszer használom, szintén elfogadható lesz.
Profi (éjszakai) terepfutónak, gyakori használatra valószínűleg jobban megfelel az olyan fejlámpa, aminél csak a LED sor dönthető illetve az a változat, ahol az elemtartó a hátul, a tarkónál van, így a lámpatest jóval könnyebb lehet.