Ennyire futja

5 futó, ki tapasztaltabb, ki kevésbé, nekivág az ultrabalaton 212 kilométeres távjának. A blogban szeretnénk naplózni és megosztani a felkészülésünket, majd később tapasztalatainkat.

Friss topikok

  • nemethandrea6: Szia! Most találtam a cikkedre. Hasonló tünetekkel, hasonló helyzetben vagyok... Magam keresem a m... (2021.02.17. 08:21) Vertigo
  • pantomimes: @bencsikp: én is mennék jövőre, persze jövő év elején legyen nagy a lelkesedés!! Én most úgy látom... (2016.06.03. 08:10) Az én ultrabalatonom
  • bencsikp: Azt gondoltam, hogy ha nem írom meg gyorsan, újra hónapokat csúszna vagy el is maradna. De kit is ... (2016.05.31. 10:57) Minden nehézség ellenére: UB 2016
  • bencsikp: Alakul ez! Csak így tovább! (2016.04.22. 21:39) 100
  • bencsikp: Köszi! Kicsit stresszes is volt, folyton azt számolgattam, hogy hány nap vagy hány kili hátrányban... (2015.06.04. 12:59) 2014-ben 2014 km-t futottam...

Hosszú futások forróságban

2011.09.01. 21:07 - Sekiwake

Címkék: meleg gát makó félmaraton

 

2011 augusztusa a szokottnál forróbbra sikerült. Az őszi maratonra viszont hosszú futásokkal kell felkészülni, az egyik ilyennek egy vasárnap reggel indultam neki. Sajnos a rajt később lett a tervezettnél, de hát kinek van kedve vasárnap csörgőórára kelni? :-)
Fél 9 körül már sütött a Nap, de még nem volt meleg, és az előrejelzés nem is ígért meleget. Ez csalóka volt a futás első km-ein, de amikor kiértem a Tisza gátjára nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem lesz könnyű menet. A terv a Tiszaszigeti kör volt, annyival nehezítve, hogy otthonról indultam, így 27 km a táv. És ezt a kört nem lehet akárhol megszakítani, be kell fejezni, valahogy haza kell menni. Szóval a gáton tűzött a Nap, és a csak egy kis szembeszél enyhítette a forróságot. Sapkát nem vittem, ezért az UB pólómat csavartam turbánként a fejemre. 10 km körül a cipőm jelezte, hogy elkezdi feltörni a lábam, annak ellenére, hogy eddig ilyen gond nem volt vele. Leültem és egy vékony vazelinréteg valamint újrakötés megoldotta dolgot. A kulacsövemben vitt 3 dl víz kevés volt, és mire kitikkadtan elértem az első utcai csapot Újszentiván szélén (kb. 16 km), már késő volt. Innentől lényegében csaptól csapig futottam, próbáltam pótolni az elveszített folyadékot, és a testem egyre nagyobb és nagyobb felületét vizeztem be. Egy müzliszeletet vittem magammal, ami igazából nem pótolta a kihagyott reggelit, így 20 km körül már teljesen eléheztem. Innentől bele kellett sétálnom többször is, és teljesen kikészülve értem haza. Az éppen elkészült ínycsiklandó ebédből nem tudtam enni, csak feküdtem és bámultam a plafont. Pár óra agonizálás és alvás után lett csak emberi formám. Feleségem joggal jelezte, hogy nem lenne jó, ha ezentúl minden vasárnap csak ennyit tudnék hozzátenni a családi élethez....
 
Elhatároztam, hogy ezt nem hagyom annyiban, és szoktatom magam a forróságban végzett edzésekhez. A hétközi esti futások után a következő vasárnap ugyanezt a kört teljesítettem. Sajnos a korábbi indulás nem sikerült és a meteorológiai előrejelzések ellenére ugyanúgy tűzött a Nap, mint egy hete. A különbség igazán annyi volt, hogy egyáltalán nem mozgott a levegő, amikor kiértem a Tisza gátjára és mellbevágott a part menti bozótosból felém áramló párás forróság. A pólómat most is levetettem - legalábbis azokon a részeken, ahol kevesen járnak – viszont most vittem magammal a tarkóvédős sapkámat és a napszemüvegemet. Kulacsövet nem, viszont kézben vittem még fél liter vizet is. A gatyámban, a combomra simítva pedig vésztartaléknak egy PowerBar energiaszelet lapult. A futás jól ment, szigorúan tartottam a pulzuskontrollt, ebből láttam, hogy lassítanom kell ahhoz, hogy ne álljak fejre. Az első csapig beosztottam a vizemet, onnantól pedig rendszeresen újratöltöttem a palackot. Futás közben pedig folyamatosan pancsoltam a fejemre és sapkámra a palackból a vizet. 20 km körül ettem meg az energiaszeletet, ami meglepően jó ízű és kellemes állagú volt, főleg hogy ugyanezen gyártó számomra ehetetlen géljeihez hasonlítom. Valami érdekes képlékeny anyagot tartalmaz a csomagolás, ami a melegtől zsíros, de nem ragacsos tapintású és puha volt. Vegyipari csúcsteljesítmény, az biztos :-)
 
 
 
Kellemesen elfáradva értem haza, jól esett egy kis délutáni pihi, de nem voltam használhatatlan, sőt este még egy kis focizás a fiammal  is belefért.
 
 
A soron következő hétvégén is hosszút futottam, bár nem terveztem. Egy közösségi futásra kaptam meghívást a Marosmenti Mocorgóktól. Már februárban is voltam egy ilyen Mocorgásnak nevezett eseményen, ami alapvetően más, mint a májusi félmaraton. Ez ugyanis nem verseny, hanem csak egy kis szervezett együtt futás. Februárban egy kellemes 5 km-s kört jelöltek ki a Maros ártéri erdejében a szervezők, most is erre számítottam, azt gondoltam, hogy 2 kört (10 km) fogok futni. Erre a napra ugyanis nemcsak erős napsugárzás ígért az előrejelzés, mint az előző 2 vasárnapra, hanem kifejezetten kánikulai meleget is. A helyszínen aztán borult a terv. Kiderült, hogy a télen futott útvonalat benőtte a növényzet, ezért egy 3.6 km-es kört jelöltek ki, amin maximum 6-szor lehet körbe futni. Mindenki annyit fut, amennyit kedve tartja, körönként lehet frissíteni és nem versenyzünk, hanem jól érezzük magunkat.
 
Csoportkép induláskor
 
Lassú tempóban indultunk, a 10 órás rajtnál már hét ágra sütött a Nap és nagyon meleg volt. Kiderült, hogy az útvonal nem egyszerű: a fák alatt egy egyenetlen felszínű kőtörmelékkel feltöltött út kanyarog. Ezután egy aszfaltos szakasz következik félig-meddig árnyékban, a leghosszabb része a körnek viszont fenn fut a Maros gátján, kemény földúton, de árnyékmentes, pokoli forróságban. A pálya "természetesen" a megszokott profizmussal volt kijelölve: jelzések és segítők tették lehetetlenné a körről letérést. Jól ment a futás, ismerősökkel beszélgettem, illetve különböző célokat kitűző futókkal ismerkedtem.
 
Lalival és Vilivel megbeszéltük a krómbetöltés fontosságát
 
 
Az volt a tervem, hogy annyit futok, amennyit birok, de végig óvatos pulzuskontroll alatt. 3 kör után maradtam egyedül, sokan kiálltak, illetve lemaradtam, bár előttem látótávolságban egy páros küzdött. Akkor már láttam, hogy menni fog a 6 kör is (21.6 km). Minden körben ittam és locsoltam a sapkámat. Az árnyékos szakaszokon levettem azt, a napon viszont felvettem. 2 óra 12 perc lett a vége, végig egyenletes tempót tartva. Az utolsó futó voltam a pályán, a célban kaptam egy szelet csokit és a szervezők invitáltak is a terített asztalhoz. Tartalmas, bográcsban főtt gulyáslevest szürcsölgetve ültük körül az asztalt. Utána beszélgettünk egy kicsit, természetesen főleg futásról, tervekről. Az Ultrabalaton is szóba került, de nem csak a csapatverseny, ugyanis egyéni teljesítő és bicajos kísérője is ült az asztal körül. Az idő megszépíti az emlékeket :-)
Nagyon kellemes délelőtt volt, mindent profin megszervező vendéglátókkal.  Kellemesen, de nem túlságosan fáradtam el, szerencsére, mert még haza kellett vezetnem. Körte sporttárs tartott szóval. Abban mindketten megegyeztünk, hogy elégedettek lehetünk magunkkal, hiszen egyikünk sem félmaratonra készült, de mindketten gond nélkül teljesítettük a nem mindennapi időjárási körülmények ellenére.
 
A poszt zárógondolata az, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet. Sikerült végre eljutnom egy ultrahang és röntgenvizsgálatra, ahol a január óta fájó bokámat vizsgálták meg. Fájdalmaim az UB felkészülésre is rányomták a bélyegüket. Sajnos gond van, de legalább pontosan tudjuk, hogy mi. Kiderült, hogy ínhüvelygyulladásom van, és igazából a 6 hetes járógipsz viselése sem lenne túlzás. Ezt elkerülendő, a  pihentetés mellett a futás szigorúan tilos, fizikoterápiára járok, és irigy vagyok mindenkire, aki futhat. A maraton nevezésemet visszamondtam, és remélem, hogy a sikeres kezelés után októberben óvatosan elkezdhetek futni. Addig úszni próbálok, de nem igazán tetszik, úgyhogy arról ne várjatok tőlem posztot….

A bejegyzés trackback címe:

https://ennyirefutja.blog.hu/api/trackback/id/tr93196421

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2011.09.02. 07:53:47

Nekem nem nagyon mentek a kánikulai futások, inkább ki is hagytam pár edzést, mert nagyon meg tudok tőle borulni és itt most nem 20+ kilikről beszélek hanem 10-15-ről :)

Sajnálom, hogy nem tudunk együtt futni a amaratonon, már vártam, hogy újból együtt legyen a csapat. Nekem is volt egy hosszabb, bár nem ennyire hosszú kihagyásom és tudom, hogy nagyon rossz, hogy nem mehetsz futni, de hidd el az úszás tudja pótolni egy kicsit azt az érzést. Nekem sem volt eleinte kedvem hozzá, de aztán egészen belejöttem és megszerettem, azóta is járok a futás mellett, persze azért nem túl sokszor :)

Annyi pozitívum van a dologban, hogy végre kiderült mi a probléma, meggyógyulsz és utána nem kell többet ezzel a fájdalommal együtt élni.

bencsikp · http://ennyirefutja.blog.hu 2011.09.03. 16:33:48

Mielőbbi jobbulást!
Az viszont biztos, hogy jobban bírod a hőséget nálam. Én már általában meg sem kockáztatom, úgy sem tudok hozzászokni. 10-15 km-t elfutogatok én akár 35-40 fokban is, de a többi már csak szenvedés.
@pantomimes: ha holnap nem is leszek otta félmaratonon, de a maratonon találkozhatunk. Teljes távot futsz majd, vagy 30-at?

pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2011.09.05. 11:13:24

@bencsikp: egyelőre 30 van a tervben, bár tegnap elgondolkodtam, hogy pihennem kellene most egy darabig, de még nem döntöttem véglegesen, amúgy szerintem menni fogok :)

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2011.09.05. 17:04:48

először is hamari, de nem sürgetett gyógyulást!
a kézben vitt víz nem volt kényelmetlen? egyszer figyelmeztettek, hogy ha sokszor csinálja az ember, akkor fájni fog a térde, még ha cserélgeti is kezét, mert rossz így súlyelosztás.

Sekiwake · http://ennyirefutja.blog.hu 2011.09.05. 17:44:28

@rrroka: Köszönöm, ma is megyek úszni...

De, eléggé kényelmetlen így vinni a vizet. Észrevettem azt is, hogy csak a jobb kezemben tudom vinni, a balban nagyon zavar. Az biztos, hogy megtöri a mozgást (érdekes, hogy sok ultrafutó viszi kézben a palackját). Az kiderült, hogy a kulacsövemben nem tudok elegendő folyadékot vinni a futás víznyerőhely-mentes első másfél órájára. Talán egy víztartályos hátizsák kellene. Te hogy viszel vizet?

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2011.09.06. 10:33:14

@Sekiwake: kula csövem van nekem is. :) négy 1,25-ös palack, de általában csak kettő vagy hármat viszek, egy ereszt, egy hely meg kell a telefonnak amiről a zenét hallgatom. Volt már hogy kevés volt, akkor bizony kínlódtunk (általában Lemúr Mikivel igazságosan megosztozunk). Van három útvonal, ahol van csap, illetve az egyik egy záptojásszagú 30 fokos gyógyvízforrás, de vészesetben megteszi. azt látni kell ahogy szemben a kocsma előtt állók undorral nézik ahogy a büdös víízből iszunk. :D
van egy ilyne camelback féle hátizsákom, de még sosem próbáltam ki, vagy 5-6 éve vettem egy Plus-ban. nem hiszem h annyira kényelmes lenne, de valószínüleg jobb, mint kézben.

kg_kilo 2011.09.14. 23:32:26

Tiszaszigeti gatorhaznal nincs egy kut? Vagy a kutya orzi?

Sekiwake · http://ennyirefutja.blog.hu 2011.09.15. 11:29:05

@kg_kilo: Szerintem nincs, persze be lehetne csengetni és kunyerálni egy pohár vizet, de ez ugye rendszeresen nem működik. Egyszer a gáton futottam a Tiszaszigeti gátőrházon túl az aszfaltút végéig és az ártéri nyaralók közül egyeb csengettem be egybe egy pohár vízért. Nagyon kedvesek voltak, még citromkarikát is kaptam.

kg_kilo 2011.09.15. 23:20:40

Értöm. Én korizni szoktam arra, de visszajövök Újszeged felé, ott meg irány a Spar (a tiszaszigeti bekötő túlsó része gyakorlatilag korizhatatlan).

Sekiwake · http://ennyirefutja.blog.hu 2011.09.16. 10:23:25

@kg_kilo: Egyértelmű, hogy ez a legjobb koriterep a városban. Gondolkoztam rajta, hogy el kellene kezdeni korizni, de igazából visszariaszt, hogy csak ezen a gátszakaszon lehetne nyugodtan haladni. Más nyugodt, forgalommentes jó minőségű aszfaltot a környéken nem ismerek.

kg_kilo 2011.09.16. 23:17:31

Hááát... van 3 is :)
Töltés, Maty-ér, Tápé MOL-os utak. Kész bőségzavar :)

Sekiwake · http://ennyirefutja.blog.hu 2011.09.18. 10:47:44

@kg_kilo: A Maty-érnek a pálya melletti aszfaltút részére gondolsz? Mert oda ugye ki is kelle jutni valahogy. A repülőtér mellett és a Matyüér végi körforgalomtól Dorozsmáig vezető bicajút tulajdonképpen elég jó felszínű. Csak a mellete levű úton nagy a forgalom.
Meg ugye görkorizni is meg kellene tanulni. Te hogy tanultál meg?

kg_kilo 2011.10.12. 13:37:51

Bringával csak 9km a Mekitől a Maty-ér :) A töltés meg még kevesebb...

Tanulni? Hát ez egy hosszú sztori:

1) Évekig ülsz koriedzésen és hallgatod, mit kellene csinálni a fiadnak.
2) "Annyian tudnak korizni, nehogymán én ne tudjak." <-- öreg hiba, de mindig belefutok ilyenekbe.
3) Bátor, de kezdetleges lépések más lelkes szülőkkel.
4) Többi szülő gyorsan észbekap és felhagy a próbákkal.
5) Több négyzetméter bőr szétszórása az első 2 évben különböző aszfaltutakon. Biztosítja a nyugodt alvást, sebész fejcsóválását, tetanusz injekciókat, fél s*ggen ülést 2 hétig, stb.
6) (az 5. pont közepén) Első félmaraton. És sikerült!
7) Hol lehetne még ilyet menni? Goto Szlovákia, Ausztria. Ja és Tisza-tó májusban.
8) Amikor már úgy érzed, minden szép, a maraton-kori mellé veszel egy versenykorit. Na innentől kezdve új világot ismersz meg: sebtapaszok, kenőcsök, szétdörzsölt lábak. De gyorsulsz!
9) (itt még nem tartok) No limit!!! Ide nekem BéBu-t korin, Bcs-Arad-Bcs,, Brno 5 órás, LeMans 24órás, stb stb stb. Álmodik a nyomor :)

Sekiwake · http://ennyirefutja.blog.hu 2011.11.01. 18:09:25

@kg_kilo: Egyelőre nem látom magam, ahogy görkorival átvágok a városon, hogy a Tisza gát síma aszfaltján tudjak gurulni :-)

Egyébként az idén májusban első alkalommal megrendezett makói félmaratonon (írtunk itt a blogon róla beszámolót) volt 7 km-s verseny görkörisoknak. Lehet, hogy jövőre is lesz, ha érdekel az ilyesmi (ehhez nem kell messzire utazni).
süti beállítások módosítása