Szerda késő este indultam egy közepes karikára, otthonról. Az utóbbi időben szinte kizárólag a környéken futok, sajnálom a 2x fél óra autókázást, amit valamelyik impozánsabb futóhelyszín (sziget, HHH) megközelítésére kellene szánnom. Hűvösben indultam, a kedd éjszakai lehűlés hatására kellemes futóidő ígérkezett.

Úgy terveztem, a környékünkön található kerékpárutak mentén megyek egy nagyobb karikát, úgy 15-25 km hosszan (nem mértem le előre a távot, a vége igencsak a tartomány alsó részébe került).

A Gödöllőre vezető kerékpárúton indultam, ezen futottam a Rákos patakig (az utóbbi időben rákaptam erre a szakaszra), majd a patak partján végig az M3-ig, az M3 mentén pedig be a Városligetig (itt nem nagyon volt kerékpárút). A ligetben tettem egy kört, és a Gödöllőre vezető kerékpárúton indultam hazafelé.

A Városligetnek frissítés szempontjából is fontos szerepe volt, az Ajtósi Dürer sor–Hermina út kereszteződésénél van egy ivókút, amit 2x is útba ejtettem.

A hazavezető úton több hosszú unalmas szakasz is van: a Stefánia palota előtti rész majd a Stadion melletti szakasz, később pedig a Mogyoródi út és a Róna utca. Ilyen helyeken könnyen elmélyed az ember a gondolataiban, s közben nem igazán figyel a terepviszonyokra. Igazából már a Városligetben is megakad a lábam egy gyökérben (fa, nem ember :-), de ott csak egy pillanatnyi fennakadásról volt szó és sikerült megtartani az egyensúlyt.

Ehhez képest a Mogyoródi út elején az egyik sötét részen úgy fennakadt a bal lábam egy méretes buckában (hogyan kerül ilyen egy bicikliútra???), hogy végül egy kegyetlen nagyot zakóztam. Két tenyérre és a jobb térdemre érkeztem, a térdemen legalább fél métert csúsztam és nagyon csúnyán (mélyen) lehorzsoltam az aszfalton lévő apró kavicsokon (jó fej vagyok és nem rakok föl képeket róla...).

Mire hazaértem, már végigfolyt a vér a lábszáramon, egy gyors nyújtás után húztam a fürdőszobába kimosni a sebet. Kb a 7végére lett elviselhető az állapotom, most már egy óriási varr az egész (de azért fájogat még most is).

Azt hiszem idén ez már a harmadik borulásom volt: egyrészt aggódok egy kicsit, hogy ez valami idegrendszeri probléma korai tünete (is) lehet, másrészről ki kellene találni valami térdvédelmet, mert már baromira unom, hogy folyton le van ütve a térdem, mint a fiamnak :-)

Ti szoktatok „taknyolni” futás közben? Van valami ötletetek, milyen védelmet lehetne alkalmazni, ami nem rontja lényegesen a futóélményt?

Táv: 16,7 km
Idő: 1:35:56
Iram: 5:45
Bukás: 1db, orbitális