Mint a korábbi bejegyzésben olvashatjátok nem indult könnyen az idei ultrabalaton. Történtek tagcserék az idei csapatban még az indulás is veszélyben volt. A megelőző héten azonban már tisztulni látszott a kép és így már én is tudtam egy kicsit a saját preferenciáimmal foglalkozni. Azt terveztem, hogy idén kicsit változtatok a dolgokon, szeretnék egy hosszabb szakaszt és csak háromszor futni. Sokat nézegettem a szakaszokat és bevállalósan az első két szakasz mellett döntöttem, ami 25,5 km. Ez elég soknak tűnt, főleg úgy, hogy szerintem 2012 novembere (!!!) óta nem futottam ennyit egyszerre, főleg félmaratonok voltak jellemzőek az utóbbi időben hosszú futás címen. A terv úgy adta ki, hogy este még vár rám egy közel 13 km Keszthelyig, majd éjszaka 5,6 km Balatonboglár környékén. Többen kérdően néztek rám a komoly kezdés miatt, de én magabiztos voltam, tudtam, hogy menni fog.

Pénteken egészen jól aludtam és izgatottan vártam a másnapot. Volt bennem egy adag félelem is, mert a 7:45-ös indulás ellenére nagy meleg volt várható. Nagy szerencsém volt, mert reggel fátyolfelhők takarták a napot.

1. szakasz: Balatonaliga - Balatonalmádi

A szakasz rögtön egy komoly emelkedővel indul, ezt követően továbbra is emelkedik az út a nyaralók között. Innen csodálatos kilátás nyílik a Balatonra. Volt egy tervem erre a szakaszra, lassú tempót terveztem az elejére és vizes, iso frissítést, majd a közepén kicsit szerettem volna gyorsulni és 18 km környékén benyomni egy bio gyümölcspürét. A végére nagyon nem terveztem tempót, majd megy ahogy megy. Az emelkedés után elég hirtelen lejtő jött, a szintkülönbségeknek ez pont nem az ideális megosztása, nem mertem megnyomni a lejtőt, még nagyon az eleje volt, nem lehet kockáztatni. Egész sokáig beszélgettünk Tibs71-el. Az első váltóponton teljesen jól voltam, elég lassan mentem akkor, hiszen nekem még bőven volt hátra, sokan bíztattak, hogy nyomjam meg, mindjárt bent vagyok, hát ez most nem jött be. 17,5 km-nél éreztem, hogy kéne valamit enni-inni, de már úgy voltam, hogy ha 18-ra terveztem akkor addig már csak elmegyek, így a terv megvalósítása méterre pontosan sikerült. A végén már nagyon savasodtam, de azért még toltam, tudtam, hogy ha nem bliccelem el majd a nyújtást nem lesz tragédia utána sem.

A szakaszom után gyakorlatilag azonnal kisütött a nap és már mindenki komoly hőségben kezdte a futást, szinte már 2012-őt idézte a kánikula. A srácok komoly teljesítményt tettek az asztalra, mindenki hozta a kötelezőt a meleg ellenére.

2. szakasz: Balatongyörök - Keszthely

Én azt gondoltam ezen a szakaszon már kellemes idő lesz, hát tévedtem, ugyan a nap nem sütött, de nagyon fülledt idő volt. Az allergián is nagyon előjött, ezek zavartak a legjobban, a lábam szerencsére nem éreztem. Kicsit unalmas ez a szakasz és a bogár is meglepően sok volt. Keszthelyre beérve kicsit tanácstalanok lettünk az útvonalat illetően, volt egy pont ahol 3 irányba is lehetett volna menni, de nem volt felfestés. Mi a partot választottuk, egy srác más irányba ment, mi jártunk jobban. Amikor beértem már komoly sötétség volt. Sajnos elég nagy kavar volt és sokáig az autót kerestem majd „fürdettem” magamat (Hatalmas köszönet bencsikp szüleinek a friss vízért) így nem nagyon nyújtottam le, nem volt rá idő. Ekkor éreztem, hogy talán jobb lett volna ezt a szakaszt is hosszabbra venni és 2 adagban megcsinálni a részem, a harmadik szakaszon be is igazolódott a gyanú.

3. szakasz: Balatonboglár - Balatonlelle

Csak 5,6 km, ez volt a fejemben, unalmas, sötét, bringás kísérő nélküli szakasz. Majdnem 2 km volt mire „járni” tudtam annyira fájtak a lábaim, szörnyű, 7 perc feletti ezrek. Utána kicsit javult a helyzet majd a gyomrom rákontrázott, elkezdtem émelyegni. Nem tudtam vele mit kezdeni, próbáltam menni, de nagyon kellemetlen volt. A végén nagyon örültem, a gyomrom persze nem könnyebbült meg, egészen reggelig szenvedtem ezzel.

Próbáltunk aludni az autóban a végefelé, de a szokásos nyomottság mindenkin jelentkezett. Persze a befutó megint tök jó volt, mindannyian felébredtünk és élveztük a közös befutót. A korai rajtnak köszönhetően egész hamar beértünk és tudtunk egy jót aludni utána így már a vasárnap is egy egész „használható” nap lett számomra.

Összességében jobban tetszett a rendezvény, mint tavaly, úgy tűnt többen vannak, de kevesebb dugót éltünk meg szerintem. A tésztából bőséges választék volt, a póló nekem tetszik, az anyaga is jó és szuper, fehér színű. Az új csapattagokkal is jól kijöttünk, jól éreztem magam, szívesen jönnék jövőre is. A kedvem is meghozta a futáshoz,éppen a Szelídi-tó futást ill. egy teljesítmény túrát, ami futóbarát.