Régóta szerettem volna megnézni Prágát. Prágába persze el lehet menni úgy is, hogy éppen nem esik azokra a napokra egy futóverseny, de gondoltam hogy április 2, majdnem a bolondok napja, a városnézés mellett elég jó alkalom lesz arra, hogy idén először fussak egy félmaratont.

Csütörtökön kora délelőtt indultunk öcsémmel Budapestről. Prágában egy kisebb eltévedés után hamar megtaláltuk a szállásunkat, és utána kb. fél órával már az első sörünket ittuk a híres U Fleku söröző szomszédságában lévő másik sörözőben - a híres U Fleku, U Medvidku és az arany tigrishez címzett is mindig annyira teli volt, hogy gyakorlatilag nem lehetett helyet találni, a bejáratnál várakozni pedig nem igazán volt kedvünk.
Ez a blog itt a futásról szól, úgyhogy nem fogok sokat beszélni a sörről - de tény, hogy Prágában olyan minőségű sört kap az ember, amivel itthon nem nagyon lehet találkozni. Az időjárás a vártnál lényegesen jobb volt. Az előrejelzések csütörtökre záporokat és esőket jósoltak, péntekre esőt, szombatra ködöt - ezzel szemben csütörtökön az autópályán találkoztunk ugyan egy záporral, de pénteken szép napos idő, szombaton pedig kifejezetten meleg volt.

A városban nagyon sok helyen láttunk hirdetéseket, plakátokat a szombati futásról. Közlekedési táblákon figyelmeztettek a lezárásokra és a megváltozott parkolási szabályokra, és villamosokon és utcai plakátokon is hirdették az eseményt.

Pénteken, a futás előtti napon felvettem a rajtszámot a versenyközpontban, a nap további részének pedig a pihenésről kellett volna szólnia - ezzel szemben pihenés helyett a városban voltunk egész nap, sőt, délutántól estig valahogy sikerült öt sört is meginnom (nem szoktam ennyit inni, de ahogy mondtam már, Prágában a sör tényleg nagyon jó), aztán ráadásul bőven éjfél után kerültem ágyba.

A rajt előtt egy jó fél órával elkezdtem szép lassan bemelegíteni és átmozgatni magam, kocogtam egy kicsit. Nehezen határoztam el, hogy hány réteg ruha legyen rajtam, aztán végül úgy döntöttem, hogy elég lesz az a vékony futópóló, amit a nevezéssel kaptunk. Jól döntöttem, nagyon meleg volt.
A nevezéskor meg kellett adni, hogy milyen eredményre számít az ember, és ennek megfelelően lett beosztva mindenki az indulási zónákba. Nekem a B zóna jutott, ami a rajtszámra is rá volt nyomtatva. Nagyon tetszett, hogy minden kapunál volt szervező, aki ellenőrizte hogy valóban jó helyre, helyes zónába állnak be a futók.

A rajt minden futásnál izgalmas dolog, de itt, a közel tízezer futóval, és a hatalmas szurkoló tömeggel, a kiabálva biztató emberekkel egészen hihetetlen érzés volt. A cseheken és szlovákokon kívül elég sok amerikait és németet láttam, voltak néhányan magyarok is, a rajtnál pedig egy görög indulóval váltottam pár szót.

Az első nyolc-tíz kilométer útvonala a város érdekesebb helyein vezetett, és itt több zenekar is volt az út mentén - voltak akik tipikus kocsmazenét játszottak, voltak jazz-rock hangulatú zenék, sőt, egy helyen teljesen hihetetlen módon valami cseh sanzonok szóltak egészen hangosan.

A második tíz kilométer útvonala kevésbé volt érdekes, talán ezért is vettem észre, hogy egy kicsit megfájdult a bal térdem. Szerencsére nem lett rosszabb a futás végére sem, vagyis megmaradt egy enyhe fájdalom szintjén.
Itatópont szerintem kevés volt az úton - bár lehet hogy az előző napi sörözés miatt nem volt ideálisan hidratálva a szervezetem, és ezért hiányoltam a vizet szolgáltató helyeket.

Az egyébként végül is drága nevezési díjért a szervezésen, a nyilvános vécéken, az itatópontokon és az ilyenkor szokásos dolgokon kívül kaptunk az indulócsomagban egy kis hátizsákot, egy adidas futópólót zöld színben, rajta szolid Hervis Prague Half Marathon felirattal, egy 30%-os kedvezményt biztosító adidas kupont (amit fel is használtam), és persze chip-es időmérést, ami alapján a beérkezésem után néhány másodperccel meg is kaptam a hivatalos eredményt egy sms-ben a telefonomra. (Az sms-ben kapott idő viszont valahogy nem egyezik azzal, amit aztán email-ben küldtek meg később.) Saját mérés szerint 1ó 38p 49mp volt az időm.

Nagy köszönet jár öcsémnek a verseny előtti és utáni segítségért. Tetszett a város, tetszett a verseny, jó volt az idő, jó volt a hangulat, érdemes volt elmenni. Talán jövőre is.