Ennyire futja

5 futó, ki tapasztaltabb, ki kevésbé, nekivág az ultrabalaton 212 kilométeres távjának. A blogban szeretnénk naplózni és megosztani a felkészülésünket, majd később tapasztalatainkat.

Friss topikok

  • pantomimes: @bencsikp: én is mennék jövőre, persze jövő év elején legyen nagy a lelkesedés!! Én most úgy látom... (2016.06.03. 08:10) Az én ultrabalatonom
  • bencsikp: Azt gondoltam, hogy ha nem írom meg gyorsan, újra hónapokat csúszna vagy el is maradna. De kit is ... (2016.05.31. 10:57) Minden nehézség ellenére: UB 2016
  • bencsikp: Alakul ez! Csak így tovább! (2016.04.22. 21:39) 100
  • bencsikp: Köszi! Kicsit stresszes is volt, folyton azt számolgattam, hogy hány nap vagy hány kili hátrányban... (2015.06.04. 12:59) 2014-ben 2014 km-t futottam...
  • bencsikp: Hedonizmus, ez nagyon jó!!! :-) Ezt nem is hallottam, mert épp én futottam. Némi kis lelkiismeret-... (2014.07.01. 10:26) Ultrabalaton 2014

6É futás

2011.03.16. 00:00 - Navixaf


Ősz óta már megszoktam, hogy az egzotikus futóesemények egzotikus logisztikai problémákkal járnak együtt. Példaként említhetném az ELLENfélmaraton™-t, ahol a város másik végén (Pünkösdfürdő) rajtoltunk hajnalok hajnalán (6-kor keltem szombaton!!!), az Át-HÍD-aló futásról már nem is beszélve (igaz utóbbinál a Nike által biztosított minibusz nagy segítség volt). Még „szerencse”, hogy a második hídfutásról lemaradtam egy külföldi út miatt :-)

A „körversenynek nem nevezhető” 6É futás (Móricz Zsigmond körtér -> Moszkva tér) előtt is sokat analizáltam a lehetőségeket, hogyan is lehetne a lehető leghatékonyabban megoldani az oda- és hazajutást, pláne, hogy a hivatalos rajt szombat 0:15 percre volt kitűzve. Mint kiderült, az időpont megadása csak a kóbor apácák megtévesztését szolgálta, valójában fél egy után rajtoltunk el. Persze sejthettem volna ezt, hiszen a menetrend szerint hajnali 1 óráig jár a 6-os villamos, igaz fél egy után már csak a Mester utcáig. Végül úgy döntöttem, hogy autóval megyek a Moszkva térig, onnan pedig (stílusosan) 6-os villamossal át a Móricz-ra. Valahogy ódzkodtam attól, hogy egyedül fussak a „sötét budai sikátorokban”. Fontos volt, hogy a futás után egyből „hatékonyan” tudjak hazamenni – szombatra ugyanis egy hosszabb út volt betervezve. Végül a Futóblogon sikerült megbeszélni Tepóval, hogy együtt futunk át a Moszkváról a Móriczra, sőt bátorított, hogy ne negyed 12-kor induljunk, ahogy először terveztem, hanem inkább fél körül. Gondoltam én ott leszek negyedkor a találkozó helyén a Mekinél, legalább lesz időm bemelegíteni.


 

Ugyan a szervezők azt kérték, lehetőleg láthatósági mellényben fussunk, én végül a korábban tombolán nyert hupizöld póló mellett döntöttem, mert úgy gondoltam a mellény alá nagyon be fogok izzadni (színben és láthatóságban magabiztosan hozza a mellény szintet). Sajnos így picit kilógtam a mezőnyből (90% citromsárga láthatósági mellényben volt, némelyek eseményspecifikusban), de úgy gondolom jól döntöttem – többen levették a mellényt út közben, illetve az aláöltözet vastagságát kellett csökkenteniük. 

Kicsit bénáztam csak a parkolással és pontosan érkeztem a Burger Kinghez. Ott jöttem rá, fogalmam sincs, hol van a Moszkva téren a Meki: tőlem szokatlan módon megkérdeztem egy járókelőtől és 1-2 perc múlva már célba értem. Meglepődtem, mert Tepó már ott volt és elkezdett melegíteni. Tettem egy gyors kitérőt a Mekibe, majd 1-2 percet ugri-bugriztam, és már indultunk is. Én előzetesen a Moszkva tér-Batthyány tér-Gellért tér-Bartók Béla út-Móricz útvonalat néztem ki, de Tepó javaslatára az Attila úton mentünk az Erzsébet hídig. Számomra tempósnak számító 5:15-5:30-as ezreket futottunk, de nem éreztem megerőltetőnek, kellemesen elbeszélgettünk az élet dolgairól a 4,6 km-es távon. 

Háromnegyed 12-kor értünk a Móriczra, a 6-os végállomásán már elég sokan összegyűltek. A várakozás elég kellemetlen volt, mert kissé leizzadtam az első szakaszon, nedves háttal ácsorogni és szökdelni meg hideg volt még. A 6-os villamossal érkezők közül többen rákérdeztek, milyen eseményre készülünk és kellőképpen ledöbbentek, amikor megtudták. Némelyek beszélgetni, fényképezgetni is ottmaradtak, így Tepó szerzett egy extra tombolajegyet.

Hamarosan az esemény főszervezője, Boldi is befutott. A 6É futáson is csak érvényes jeggyel lehet részt venni, Boldi egész kollekciót hozott magával: volt közte hagyományos, dizájnos és ünnepi is. Én egy hagyományos sárga színűt kaptam, amit Boldi piros színű jegy-lyukasztóján érvényesíteni kellett.


A szabályok ismertetése következett: csak a jobb oldali sínpárt foglalhatjuk el, mert volt már rá példa, hogy mentőautó száguldott el a mezőny mellett a másik pályán. A villamos forgalomirányító jelzéseit követjük, megállásnál a görkorisoknál bevett kézemeléssel jelzünk a többieknek. A megállókban bemondjuk a megálló nevét („A megálló neve:” felszólítás után), számoljuk, hányan dudálnak ránk (1 autó csak 1x számít!). Továbbá azt is meg kell jegyezni, hol hangzik el először a „Fuss Forest, fuss” beszólás.  A leglassabb futó tempójában halad a mezőny, a Széna tértől viszont sprintelünk a célig („ami a csövön kifér”) – itt vigyázni kell a narancssárgán áthajtó taxisokra (tényleg volt ilyen).



Közben ment még a fázócska és egyik villamos a másik után hagyta el a megállót. Volt egy kis bemelegítés Vajda Zsuzsi vezényletével, fényképezkedtünk a villamos előtt:


Hoztam a formámat, baromira nem látszok a fényképen. Igen, én vagyok az a sötétben lappangó figura a narancssárga mellényes ember jobbján … :-)

Fél egy is elmúlt, mire felsorakoztunk a jobb oldali vágányon, és elindultunk. Kis jóakarattal a sok sárga láthatósági mellényt viselő ember tényleg hasonlíthatott egy Combino-hoz, legalábbis hosszú volt a mezőny és sárga :-).

Sajnos Boldi egy sérülés miatt csak biciklivel tudta követni a mezőnyt – ez biztonsági szempontból azért előnyösnek tűnt.

Őszintén szólva voltak (meg még vannak is) bizonyos fenntartásaim az esemény biztonságosságával kapcsolatban. Persze nem arra gondolok, hogy valami ámokfutó autós átmegy rajtunk, hanem a futók mellett 50 (60, 70) km/h sebességgel elszáguldó autókra. Végül is elég ha megbotlik az ember, és máris az autók között találja magát. Még rosszabb, ha a mezőnyben történik valami, és egymáson esnek át az emberek. Szerencsére ilyen most nem történt, de egészében véve szerintem benne van a pakliban. Ennek ellenért tervezem, hogy ott leszek áprilisban az utolsó 6É futáson is (májustól ugyanis, ha éjszaka is közlekedik a 6-os, jelen formájában nem folytatódhat a 6É futás).
 
Az első megálló nevének (Budafoki út) bemondása nem sikerült valami fényesen, a tömeg nagy része még nem akklimatizálódott kellőképp, de kárpótolt minket az Irinyi János utca sarkán utánunk futó fiatal lány izgatott kérdése: „Mi történt?” és a kapott válasz „Szerencsétlenség…” :-)

Itt kell még megjegyezni, hogy a villamossínek köze ezen a szakaszon meglehetősen koszos – vastag por áll a nem túl jó minőségű aszfalton. Ehhez képest az úttest rendkívül tisztának tűnt.

Közben megkaptuk az első dudálásokat, és a Petőfi híd közepén – az első „hegyi szakasz végén” utolért minket az első, csak Mester utcáig közlekedő villamos: áttértünk a bal oldalra, amíg a villamos elrobogott mellettünk. Innen kezdve jó pár szembejövő villamossal találkoztunk, egy „lelkesítő csengetést is bezsebelhettünk”. Időről időre buzdítottak bennünket, éljeneztek a „járókelők”, valamint a megállókban – többnyire fölöslegesen – várakozó nem kevéssé illuminált fiatalok. Kérdezgettek, hogy mi ez mi történt és páran csatlakoztak néhány 10m erejéig. Szenzációs volt a hangulat – talán az Át-HÍD-aló futás Margit-szigeti állomásához tudnám hasonlítani.


A Nyugatinál végre megkaptuk a „Fuss, Forest fuss” felszólítást is, ezt egy kollektív felzúdulással nyugtáztuk.

A Széna tértől mindenki belehúzott (miután a narancssárga lámpán átsuhanó taxit elengedtük), és ki sprintelve, ki tempósan futva ért be a Moszkva téri végállomásra. Itt tea és banán várt minket – mindkettő rendkívül jól esett. A tombolán persze nem nyertem semmit, de Tepónak sikerült begyűjtenie egy Nike zoknit.

Az „eredményeket” Boldi a következőképpen jegyzőkönyvezte: 43 résztvevő (volt némi ingadozás menet közben), 21 dudálás (+1 időn túl, amikor már a megállóban voltunk), 1 csilingelés és egy biciklis biztató üvöltés. „Forest” is kipipálva.

Ha egy mód lesz rá, ott leszek az utolsó 6É futáson is (az oda-vissza futás lesz).
 

(a fényképek Pál Balázs munkái, forrásuk a Futóblog)

A bejegyzés trackback címe:

https://ennyirefutja.blog.hu/api/trackback/id/tr482743116

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.03.16. 16:48:34

Nagyon jó buli lehetett és az összefoglaló is király. Kár, hogy nem tudtam menni, és a következőre se fogok, mert mindkettő olyan időpontban van, amikor másnap Debrecenben van versenyem.

Navixaf · http://ennyirefutja.blog.hu 2011.03.18. 21:50:35

@azilinha: úgy tűnik téged üldöznek a debreceni futóesemények :-)

azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.03.18. 22:40:02

@Navixaf: És mindig meghiúsítanak valami más futást. Igazán jobban összeszervezhetnék. :-)

Sekiwake · http://ennyirefutja.blog.hu 2011.03.19. 22:59:47

Jó móka ez a futás. Én másfél éve voltam, sikerült úgy összehozni egy budapesti tartózkodást, hogy részt vehettem rajta. Városnézésnek sem utolsó. Az utolsón biztos sokan lesznek, kíváncsi vagyok, sikerül-e fenntartani a rendezvényt...