Ennyire futja

5 futó, ki tapasztaltabb, ki kevésbé, nekivág az ultrabalaton 212 kilométeres távjának. A blogban szeretnénk naplózni és megosztani a felkészülésünket, majd később tapasztalatainkat.

Friss topikok

  • pantomimes: @bencsikp: én is mennék jövőre, persze jövő év elején legyen nagy a lelkesedés!! Én most úgy látom... (2016.06.03. 08:10) Az én ultrabalatonom
  • bencsikp: Azt gondoltam, hogy ha nem írom meg gyorsan, újra hónapokat csúszna vagy el is maradna. De kit is ... (2016.05.31. 10:57) Minden nehézség ellenére: UB 2016
  • bencsikp: Alakul ez! Csak így tovább! (2016.04.22. 21:39) 100
  • bencsikp: Köszi! Kicsit stresszes is volt, folyton azt számolgattam, hogy hány nap vagy hány kili hátrányban... (2015.06.04. 12:59) 2014-ben 2014 km-t futottam...
  • bencsikp: Hedonizmus, ez nagyon jó!!! :-) Ezt nem is hallottam, mert épp én futottam. Némi kis lelkiismeret-... (2014.07.01. 10:26) Ultrabalaton 2014

Gercse 15

2013.12.22. 09:00 - pantomimes

Rövid ideig tartó óvatoskodás után úgy döntöttem ideje belevetnem magam a sűrűjébe és kipróbálnom magam egy közepesen hosszú távon, terepen. A Gercse rendezvény épp kapóra jött, jó időt is mondtak, a családnak is volt kedve kimozdulni, gyerünk!

Vásároltam egy Salomon márkájú terep cipőt, ez egy elég kezdő cipő, nagyon kényelmesnek éreztem próbáláskor, van egy enyhe tartás is középen, azt gondoltam nekem ez most pont megfelel. Tudom, hogy nem szerencsés éles bevetésen kipróbálni egy új cipőt, de most úgy döntöttem kockázattok és be is jött, nagyon kényelmes volt a cipő. Alapvetően ez a rendezvény egy teljesítmény túra, jelezték felém, hogy ha tehetem inkább egy későbbi időpontot válasszak indulásnak, hogy tuti nyitva legyenek az ellenőrző pontok. Aznap minden rendben ment, már épp a rajt felé tartottunk, amikor Tibs71-el is összefutottunk, ők a hosszabb távra mentek, én azt még nem vállalnám be. Az első kilik az előzgetéssel teltek, így utólag belegondolva korábban kellett volna rajtolni, igazából az sem zavart volna ha nem hivatalosan teljesítem a versenyt. Elég keskeny szakaszok voltak, nem mondanám, hogy élveztem ezt a részt, sokszor az avarban kellett előzni, féltettem a bokámat. A terv az volt, hogy szép, beosztós tempóval megyek, fényképezgetek, gyönyörködöm a tájban. A HHH felé közeledve már egész jól lehetett haladni, utána sikerült is lőni egy fényképet, ahol látszódik a felhők között betörő nap sugara, király! Lassan haladtam, az órám is jelezte ill. én is éreztem, terepen bizony keményebben kell dolgozni egy kiliért, nem adják olcsón.

GERCSE15_01.jpg

A HHH után egy lankásabb rész következett, itt nagyon jó tempót mentem, sajnos bennem van a félsz a bokám miatt, de itt a talaj is kedvezett, ez egészen a második ellenőrzési pontig tartott, ott már 10 kilinél jártunk, meg is lepődtem. Aztán jött a fekete leves, egy keskeny, gazos emelkedő, majd nem sokkal utána egy csúcs féleség, onnan lejönni sem volt könnyű, egyrészt iszonyúan sziklás volt, másrészt az útvonal csak elvétve volt jelölve, innentől az útvonal nekem bizonytalan volt, sokszor álltam meg, sokszor fordultam vissza, ezt kihagytam volna, de sebaj, ennyi baj legyen. A városba visszaérkezve láttam, hogy még a sok fényképezéssel, fejvakarással, eltévedéssel együtt is beérek majd 2 órán belül, amit a verseny előtt csak reméltem. Az utolsó kilit sikerült 4:30-ra megtolni, jó volt, élveztem.

GERCSE15_02.jpg

Nagyon megfogott a hangulata ennek a rendezvénynek, a menzás forró tea, a pecsételős lap, a mosolygós emberek.

Most úgy gondolom a jövőben előnyben fogom részesíteni ezeket a kisebb kaliberű versenyeket, túrákat. Úgy érzem sokkal többet kapok egy ilyen versenytől, mint bármilyen utcai versenytől (jó, biztos vagyok benne, hogy tudtok mondani olyan várost, ahol nagy élmény lenne futni, kicsit általánosítok). A családias hangulat szintén plusz, a környezet is olyan, hogy a kísérő személyzet jól tudja magát érezni, nem kell a városliget mocsarában szenvedni, a közlekedés is általában olajozottabb. A nevezési díj alacsonyabb, persze itt nincs póló, meg érem, de abból már van elég.

Én alapvetően nem vagyok egy szociális beállítottságú ember, talán ez az oka annak, hogy most már betelt a pohár nálam a budapesti futóversenyek hangulata miatt. Idegesít a szpíker, a hangos zene, a tömeg, a teleszemetelt városliget, nem találok semmit, órákkal korábban oda kell menni a parkolás miatt és ráadásul egyre drágábbak a nevezési díjak is. És mit kapok cserébe? Kőrözést a rakpartokon, meleg vizet meg iso italt. Megértem ha valakinek ez jobban tetszik, engem ez kizökkent, elvonja a figyelmem, nem tudom élvezni a futást. Az ütemes dobolás, kantálás fejfájást okoz, alig várom, hogy elhagyjam őket, a frissítő pontok környékén örülök, hogy nem csúszom el, a motoros, quados fényképező egységek rendszerint folyamatosan odafüstölnek az orrunk alá, én már nem látom, hogy ebben az egészben mi a jó.

(Félreértés ne essék, nagyon jó az egészben az, hogy egyre több ember mozog, hogy van olyan klub, társaság ahol túlsúlyos emberek szembenézve önmagukkal változtatni akarnak az életükön, ennek nagyon örülök, 2006-ban én is hasonló cipőben voltam, tudom, hogy nehéz elindulni még akkor is ha már az elhatározás megvan, mert majd biztos kigúnyolnak, aztán feladom és még nagyobb csődtömegnek érzem majd magam, de ez egy másik történet.)

Évről-évre azt látom, hogy futni konkrétan nem jobb ezeken a versenyeken, megjelent a facebook fal és számos olyan dolog, aminek semmi köze a futáshoz, sajnos ezt az idei Ultrabalatonnál is éreztem. 2 nagyobb esemény van, amire jövőre is szeretnék menni, a Kékes csúcsfutás és az Ultrabalaton. A Kékes csúcsfutás nekem mindkét alkalommal nagy élmény volt, szerintem ezt ki kell próbálnia mindenkinek, aki fut, a Balaton kör pedig hangulatában, szervezésben remélem vissza tud majd találni régi önmagához, kíváncsi vagyok az új szervezésre.

Közben megint eltelt egy év, alapvetően elégedett vagyok futás szempontjából az évvel, voltak jó versenyek, rendezvények, de erről majd később részletesebben.

A bejegyzés trackback címe:

http://ennyirefutja.blog.hu/api/trackback/id/tr215703096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

bencsikp · http://ennyirefutja.blog.hu 2013.12.22. 20:16:25

Kicsit én is ilyen antiszociális vagyok, a nagy budapesti versenyek pedig rám is hasonló hatással vannak. Ezek a kisebb, családias versenyek szerintem is jobbak.
Jók a fotók, gratulálok ehhez is. Örülök, hogy a bokád is bírja.

pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2013.12.23. 10:02:17

@bencsikp: köszi! Érzem azért, hogy a bokám csak 95 %-os, tornáztatni kell, nyújtani, mert még nagyon kitekert állapotban kicsit fáj.
Szerintem ezeket az eseményeket (Nike félmaraton, SPAR maraton) nem is versenynek kellene nevezni, mert a hangsúly nem azon van, ezek már szórakoztató rendezvények. Érdekes, hogy nekem inkább a nyugalom és akoncentráció fontos egy verseny előtt, sokan meg fel akarják magukat pörgetni és végig a verseny alatt is ezt szeretik. Igazából nincs ezen mit tárgyalni, ha nem tetszik menjek máshova, megyek is :)